csalódások

Az életem során annyi emberben csalodtam már.
Föleg olyanokban akikben megbiztam, és nagyon sok mindnet elmondtam nekik.
Ilyen a munkahelyem is.
Igy én nem mondok semmit.
Facbookon is nézik mit rakok fel és utána meg azon csámcsognak, ez is milyen dolog már.
És meg is jegyzik.
Egyszerüen ezen kiakadtam.
Azért mert Pisti jól keres, nem azt jeleniti hogy mi mindent megtehtünk.

Igy én úgy döntöttem senkinek se mondok semmit.
Azért is irom ezt a blogot, itt kirirom magambol azt ami bánt,.

Hát ha segitek neked is abban, hogy ne bizz meg senkibe, mert nem lesz jó.

E. -BE is megbiztam ugy érzem egy csomot segitetetem neki, és most ugy érzem hátba támad.
Ugy érzem, már beszélgetni se akar.
Pedig a családtagjával is hasonló helyzetben vagyunk.

Nem értem, miért probléma az, hogy én tetoválást szeretnék?
Ettől függetlenül, nem hiszem hogy megfogom csináltatni, de ha még is az én dolgom.
E. Végig se hallgata hogy én miért szeretném megcsináltatni, csak azt hangsúlyozta hogy a családtagjának van oka rá, meg ilyenek.

Meg hogy beteg vagyok akkor minek tetkó.
Nem érzem magam betegnek, pont ez a jó.
Így merek élni.
Jobb lenne ha folyamat azon agyalnák hogy mi lesz és mikor ?
Na hát nem.....

Neki nagyon is tudnia kellene hogy ne szabad a betegségre gondolni.
Iszonyatosan bánt ez a dolog.
Ráadásul olyan hangsúlyba mondta , mintha én kevesebb lennék mint a családtagja.

Mind a ketten megéltünk sok mindent.
De nem egy utat jártunk be.
Neki más a szîv fájdalma mint nekem.
Még se érzem azt hogy kevesebb lennék nála vagy több lennék.
Egyszerűen csak nem vagyunk egyformák.

Felesleges is lenne mondanom. Mert úgy se értené meg.
Csak én lennék a gonosz .....

A másik dolog, hogy ezek az emeberek vissza élnek azzal amit elmondtam, nekik, ezért is szedtem le egy csomó mindent a facbookon és ne nézegessék,
mert ugy is csak irigység lesz a vége.

Én is annyi sok emberek lehetnék irigy, mert neki van gyereke, és hogy neki mire van ideje, még se teszek neki keresztbe, vagy teszek rá olyan megjegyzéseket amit nem kellene, föleg ha a barátomnak gondolom
:(
nem is fogok.

Lehet hogy belül, a szívemet marja még se szeretnék rossz indulatú lenni.
Bár tudom, hogy van rossz indulat bennem, is.
Egyre jobban tudok a sorok között olvasni is.

Szerintem mindenki aki át megy ezen, azt végig járja ezt az utat, amikor a lelke nem tud megnyugodni és csak jár.

De nem hagyom hogy ezek az emberek megalázanak, vagy a döntésemet befolyásolják.
megjegyzéseket tegyenek arra hogy ez vagy az jó nekem.

Lassan de biztosan tudom, hogy mi jó nekem. És hogy mi az utam.